Tag Archives: 8/10

Számomra most már a napnál is világosabb, és az 1×1=1-nél is egyértelműbb, hogy Kathryn Bigelow jobb rendező, mint hajdani férjeura, James “Megalogiga” Cameron. Még akkor is, ha legújabb filmjét is értetlenség, utálkozás, irigység vagy éppen demagógiát kiáltó okoskodás övezi. Nem … → olvasásának folytatása

Ben Affleck túl jóképű, túl lányosan jóképű ahhoz, hogy kapásból komolyan vegyük, és azért tegyük hozzá, hogy túl sok szar filmben is láthattuk ahhoz, hogy elfogadjuk tehetségét. Pedig kevesen nyitották karrierjüket Oscar-díjjal – igaz, azt Ben nem színészkedéséért, még csak … → olvasásának folytatása

Vannak azért fanyalgó hangok, főleg a kritikai oldalon, míg a nézők rajongói szegmense már dafke rajong Quentin Tarantino új filmjéért. Véleményem szerint pedig az lenne a nagy halál, ha QT egy olyan filmmel állna elő, amire úgy tódulna a nép, … → olvasásának folytatása

Bizony, porból és hamuból vagyunk mindannyian és azzá is leszünk könyörtelenül, ha igaza van a Tanításnak, mármint annak, amit a mi iskoláinkban tanítanak. Máshol viszont másképpen gondolják. Mondjuk úgy, hogy az élet egy szakadatlan, örök körforgás, melyben minden megismétlődik végtelenszer, … → olvasásának folytatása

Na, igen, az internet virtuális valósága minden bizonnyal a pokol előszobája lehet, ahol a fejlett civilizációk társas magánya egy pillanatra a boldogság ígéretében oldódhat fel. Itt az lehetsz, aki csak akarsz, és gyakorlatilag azt is tehetsz, amit akarsz. Ennek csak … → olvasásának folytatása

Eltelt néhány év, mióta a mai filmvásznak/képernyők egyik legfurcsább párja, Fiona és Dom Rumbát lejtettek, de velük mintha semmi nem történt volna ezalatt. Bár Fiona tán még vörösebb és szeplősebb lett, Dom pedig fogyott (már nincs 40 kiló a 180 … → olvasásának folytatása

Nem tudom, hogy jó-e ilyen gyomorszorító, dühítő filmet ajánlgatni ilyen vészterhes, depressziós időben, mint amit ma élünk… De muszáj. Bár magyar forgalomba (tudomásom szerint) nem került ez a német-kanadai produkcióban készült The Whistleblower (amit talán A leleplezőnek lehetne fordítani), így … → olvasásának folytatása

Az ausztrál John Hillcoat négy filmet rendezett eddig, ennyi azonban elég volt neki, hogy a legrespektáltabb kortárs filmesek között emlegesse az igényes közönség. Pedig nem fest pozitív képet az emberről, sem a jövőre nézve, sem a múltba mélyedve. Az ő … → olvasásának folytatása