Tag Archives: 8/10

Fűben, fában van az orvosság! – kiáltotta a Tenkes kapitánya, amikor a vándor javasember gúnyáját magára öltve próbálta lépre csalni az éppen hexenschuss-húzta derekú, báró Éberstein Egbert császári ezredest gyerekkorom egyik kedvenc tévésorozatában. Fogalmam sem volt róla, hogy ez gyakorlatilag … → olvasásának folytatása

Miután már mindenki keni-vágja, hogy milyen módon kellene megoldani az Európát elérő menekültáradatot, ki és mi az oka mindennek és kinek-minek áll ez az egész érdekében, igen keveset foglalkozunk (maximális tisztelet a kivételnek!) azzal, hogy vajon mi lesz ezekkel a … → olvasásának folytatása

Enyhe zavar mutatkozik az erőtérben, ugyanis Néma szív címmel a Cinemax mozicsatorna már többször leadta ezt a most mozikba kerülő, Csendes szív című új Bille August-filmet. Ugyanarról a filmről van szó, ne legyenek kétségeink. Formátumát tekintve a tévés sugárzásban látom … → olvasásának folytatása

Igen nehéz felülemelkedni azon a furcsaságon, amikor egy francia földön játszódó, második világháborús történetben mindenki (értsd: minden szereplő) ékes angolsággal beszél, úgy, hogy szerepe szerint egyiknek sincs angolszász kötődése. A zavart csak fokozza, hogy a történet német szereplői, egymás között … → olvasásának folytatása

Kevés forróbb téma adódik a mai közbeszédben, mint a menekültek ügye. Nem ragozom, csurig van vele az internet, mindenki szakért, megért, cáfol, segít, vagy éppen vérben forgó szemekkel életét féltve, halálért hörögve rázza virtuális fegyverét. Kik ezek a szerencsétlenek (mások … → olvasásának folytatása

Ha a festőéletrajzok kapcsán tegnap esett is néhány szó arról, hogy az adott filmek mennyire idézik meg az adott festő művészetére jellemző, sajátos motívumokat, akkor Tim Burton Margaret Keane-ről készült filmjéről – a Nagy szemekről – abszolúte elmondható, hogy semennyire sem. … → olvasásának folytatása

Kissé alulértékelt figurája a magyar filmnek Miklauzic Bence. Az internetes hőzöngők szinte sohasem írják le a nevét, filmjeit nem emlegetik, se pro, se kontra, a fesztiválokon nem arat hangos diadalokat (csak halkan gyűjtöget), a kritikusok pedig mintha gyorsabban felejtenének, mint … → olvasásának folytatása

Az igen komoly közönségsikert arató Életrevalókhoz hasonlítják a Franciaországban A Bélier család című, szintén szép tetszést arató vígjátékot. De nincs ezzel ezúttal semmi baj, arra való a húzónév, hogy elvigye a rakományt – főleg, ha az szintén értékes, tápláló, de … → olvasásának folytatása